A kóbor állatok problémája ma már messze nemcsak állatvédelmi kérdés, ugyanis hatással van a közbiztonságra, az emberek biztonságérzetére, az önkormányzatok költségvetésére, az állatorvosok leterheltségére, továbbá az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek működésére is. Az utcán élő állatok egyre növekvő száma éppen ezért nem hagyható figyelmen kívül. Az állatvédő szervezetek teltházzal működnek, a hozzájuk érkező állatoknak pedig csak a töredéke kerül végül gazdihoz. Mindennek ellenére az efféle szervezetekre erős társadalmi nyomás nehezedik.
Nyomás alatt az állatvédők
Jelenleg több mint 500.000 gazdátlan kutya és mintegy 3.000.000 kóbor macska él Magyarországon. A humanitárius szervezetek szerint a kistelepüléseken a kóbor állatok jelenléte a harmadik legnagyobb probléma. A nemzetközi jó gyakorlatokkal ellentétben, hazánkban az állatvédő szervezetekre hárul a legnagyobb feladat a kóbor állatok növekvő számának visszaszorításában. Az állatotthonokban azonban a kóbor kutyák csupán mintegy 4%-a elhelyezhető, a macskák számára pedig csak 9.000 férőhely létezik, ami az 1%-ot sem éri el. A menhelyek szűkös forrásokból, többszörös teltházzal, túlterhelten működnek, mégis, saját állataik gondozása és rehabilitációja mellett elvárásként él, hogy szerepet vállaljanak többek között minden kóbor és rászoruló lakossági állat helyzetének rendezésében is, amit lehetetlen teljesíteni.
A végtelen körforgás
A kóbor állatok szaporodása mellett a nagyszámú lakossági állatállomány is hozzájárul a kóbor állatok számának növekedéséhez. A macskák esetében a gazdátlanul született állatok teszik ki az állomány nagy részét. A kóbor kutyák jelentős része még a lakosságtól kijáró állatoktól származik, valamint a felelőtlenül elajándékozott kölykökből áll össze, és csak most kezd kialakulni a kóbor állatok valóban utcán élő része. Számuk gyorsan növekszik. Egy nőstény ivarú kutyának vagy macskának évente két-három alkalommal átlagosan 5-8 kölyke születhet. Mindkét faj már a 4-6 hónapos kortól ivaréretté válhat, így 5 éven belül így akár 12 ezer utódot is létrehozhat. A kialakult és egyre súlyosbodó helyzet azt mutatja, hogy a jelenleg alkalmazott ebrendészeti telepek számának növelése és infrastrukturális fejlesztése semmilyen szempontból nem alkalmas a probléma megoldására. A telepek gyorsan betelnek, az állatvédő szervezetek nem tudják megoldani a bekerült kutyák átvételét – a likvidálás pedig 2025-ben minden állatjóléti és társadalmi etikának ellentmond. Ráadásul amíg az állatok gyűjtése és tartása folyik, addig a kóbor állatállomány folyamatosan újratermelődik. Ennek okaira nem kerül elég hangsúly.
A cél a megelőzés
„A probléma gyökere gyakran már a hibás célkitűzésnél kezdődik. A települések döntéshozóinak többsége csupán azt szeretné elérni, hogy a problémát jelentő állatok eltűnjenek az utcákról. Ez azonban önmagában nem cél, csupán a jelenség tüneti kezelése. A kóbor állatok tömeges eltávolítása – vagy likvidálása – eddig egyetlen országban sem vezetett tartós eredményre. A hosszú távú megoldás alapját a prevenció kell, hogy képezze. A kóbor állatok számának csökkentéséhez elengedhetetlen a felesleges szaporulat visszaszorítása. Bármilyen aranyosak is a bolyhos kölykök, a valóság az, hogy nem lehet mindegyiküknek felelős gazdát találni. Jelenleg kevés olyan gyakorlati példa létezik, amely hatékonyan korlátozná a gazdás állatok kontrollálatlan szaporodását” – nyilatkozta Pompár Ágnes, az Ébredő Bolygó Alapítvány elnöke, az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének alapító tagja.
Ez is érdekelhet:
Van megoldás a kóbor állatok problémájára
„Az állatok ivartalanítása és visszahelyezése egy jól bevált nemzetközi módszer, amelyet sikerrel alkalmaznak. Ha hazánkban is következetesen bevezetnénk, akár néhány éven belül érzékelhető javulást hozhatna nem csak a kóbor állatok számának növekedésében, hanem az állatvédelem jelenleg kilátástalan helyzetében is” – emelte ki.
„Állatvédő partnereinkkel azért csatlakoztunk a A mi felelősségünk kezdeményezéshez, hogy felhívjuk a figyelmet az ivartalanítás szerepére, valamint az önkormányzatok, az állatorvosok és a lakosság szerepvállalásának fontosságára. Mindannyiunknak van felelőssége. Ha nyitottak vagyunk a változásra, több millió gazdátlan állat szenvedését akadályozhatjuk meg” – tette hozzá Wieden Krisztina, a Hangya Közösség Alapítvány és az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének elnöke.
via NKT / Hangya Közösség Alapítvány
Nyitókép: Freepik
